Shalom gyülekezet (Shalom Khangeri)

A középkori keresztény Hithősök Szentírás tanulmányozásának egyik nagy következménye volt, az úgynevezett 5 Sola ÚJRA FELFEDEZÉSE. Vegyük sorra dióhéjban ezeket a latin nyelvű kifejezéseket, és a mögöttük meghúzódó isteni gondolatokat:

1. Sola Scriptura = Egyedül a Szentírás

Eszerint EGYEDÜL a Szentírásból ismerhető meg Isten valóságosan, illetve kizárólag a Szentírás lehet egyedüli kiindulási alapja, mércéje, és döntő bizonyítéka minden nemű hit és életkérdésnek, nem pedig az Szentírástól elrugaszkodott emberi tapasztalatok, vagy bizonyos egyházi méltóságok nyilatkozatai és tantételei!

2. Sola Gratia = Egyedül a Kegyelem

Eszerint – Isten – EGYEDÜL az ő ingyen kegyelme (meg és ki nem érdemelt jóindulata) által ismerteti meg magát az emberrel, mivel az képtelen magától közeledni Istenhez, és megismerni őt, bárminemű saját törekvésén (akaratán vagy cselekedetein) keresztül, hiszen akarata (és természete) a bűn foglya és szolgája Ádám bűnbeesése óta, s így megromlott természetéből adódóan nem tud engedni Istennek.

3. Solus Kristus = Egyedül Krisztus

Eszerint – korszakunkban – Isten EGYEDÜL Krisztus által jött közel az emberhez, így kizárólag őáltala jöhet létre valódi kapcsolat a teremtő és az ember között, illetve csakis Krisztusban menekülhet meg (üdvözülhet) mindenki a bűntől és annak összes következményétől (köztük az örök kárhozattól), s nem bizonyos egyházhoz való tartozás, vagy egyházi méltóságok tanításainak megtartása által.

4. Sola Fide = Egyedül a Hit

Eszerint EGYEDÜL a hit (bizalomra és meggyőződésre jutás) - kegyelemből adatott isteni ajándéka - által kerülhet életközösségbe az ember Istennel, Jézus Krisztusban(által), így egyetlen olyan jó cselekedet sincsen, ami miatt az ember kedvessé és befogadottá válhatna Isten előtt, illetve Istennél! 

5. Soli Deo Gloria = Egyedül Istené a Dicsőség

Vagyis MINDEZEKÉRT – a Szentírás általi Isteni önkijelentés és akarat felismeréséért, a megmentő kegyelemben (jóindulatban) való részesülésért Krisztus megismerése által, illetve ezeken keresztül az üdvözítő (megmentő) hit ajándékában való részesedésért – EGYEDÜL Istené a Dicsőség, s az embernek ezekben semmi érdeme nincsen! 

Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a sötét középkornak nevezett időszakban ismerték fel (újra) ezeket a hitigazságokat azok a hithősök, akiknek e újra felismeréseit mostanság is szükséges hangsúlyoznunk, hiszen napjainkban sok olyan – sötét középkori – elhajlás történik bizonyos egyházi tanításokban és felekezetekben, ami ezeknek az alapvető igazságoknak a nemismeréséből vagy meg nemértéséből fakad, noha olykor jóval érettebbeknek gondolják magukat hit dolgiban, mint hitünk – közel ötszáz évvel ezelőtt élt – elődei.

Áldásokat Istentől!